Az expasi hálójában

Forrás: Randiblog | 2016 november 14.

Óriási sóhajtással lépek ki a főnököm irodájából. Mérgesen állapítom meg, hogy megint összeveszhetett a pasijával, mert annyira bosszúsan beszélt velem. Sokatmondó tekintettel pillantok rá a kollégámra, aki éppen prezentálni szeretni neki valamit, hogy már előre készüljön fel a legrosszabbra. Ahogy visszaérek az asztalomhoz, látom, hogy Léna barátnőm írt a viberes csoportchatünkbe. „Megint felbukkant”– olvasom döbbenten az üzenetét, és látom, hogy a csajok már reagáltak is rá: egy SOS-találka van készülőben estére. Ijedten jelzem én is, hogy „Persze, ott leszek.”, és már tárcsázom is a kutyakozmetika számát, hogy ma mégsem fogom tudni elvinni Imit megnyíratni. Léna üzenete ugyanis egyáltalán nem vicces vagy eltúlzott, nagyon komoly dologról van szó: az ex-pasija zaklatja szegényt a legdurvább módszerekkel!

A sztori lényegében annyi, hogy öt évig éltek együtt, de Léna egyszer csak váratlanul elköltözött, mert beleszeretett egy másik férfibe. Ettől az exe teljesen padlóra került, de ahelyett, hogy megpróbálta volna visszahódítani Lénát, megfogadta, hogy tönkreteszi az életét és a új  kapcsolatát. És ezt azóta is igyekszik betartani: a legdurvább fenyegetésekkel hívogatta Lénát az elmúlt időszakban. Kb. egy hónappal ezelőtt a munkahelyén is felkereste, de akkor barátnőm keményen elküldte, és azt hittük, végleg felszívódik. A főnököm zavarja meg a gondolataimat, miközben ledob elém az asztalra egy kinyomtatott prezentációt. Félvállról odaböki nekem, hogy ebből holnapra egy részletes statisztikát szeretne látni és elviharzik. Ahh, nem hiszem el! Kétségbeesve sietek utána és könyörgő hangon jelzem neki, hogy ma muszáj lelépnem időben, és ez tuti nem fog menni holnapra. Olyan bosszús pillantást vet felém, hogy beleremeg a lábam, de nem szól semmit. „Ne haragudj, ígérem holnaputánra kész lesz. Ennyi idő alatt ez lehetetlenség…” – mondom kérlelő hangon. Nagy nehezen beleegyezik, én pedig visszavonulok az asztalomhoz.

Hamar elszáll az idő, és azon kapom magamat, hogy már indulom is kell, hatkor beszéltük meg a talit a csajokkal a kedvenc kávézónkban. Gyorsan összekapom a cuccaimat az asztalomról, és már indulnék is ki az ajtó felé, amikor hirtelen kicsapódik a főnököm irodájának  ajtaja és hangosan körbekiált: „Ki akarja velem tölteni a hétvégéjét a red project rendezvényen?” Óriási csönd áll be, mindenki úgy lapul az asztalánál, mintha egy T-Rex rontott volna be, kivétel engem, aki megtorpanva áll a táskájával és a mappájával a folyosón. Hirtelen rám szegeződik éles tekintete „Zita…ha már a továbbiakban úgyse élvezhetjük a társaságodat, akkor pótoljuk be szombaton! Ne tervezz semmit, mert számítok rád” – jelenti ki határozottan és már vissza is vonul. Hirtelen jött, gyorsan eltűnt és kemény pusztítást végzett, mint egy floridai tornádó – gondolom magamban és bosszankodva lesietek a kocsimhoz.

„Az üzenetére keltem reggel…” – kezdi a történetet Léna, miközben mindannyian feszülten ülünk az asztalnál. Beleszürcsöl a tejeskávéjába, és elmeséli, hogy Tomi megint fenyegetőzött és durva SMS-ekkel bántotta bombázta. „De a legfélelmetesebb az volt, amikor kipillantottam az ablakon a hívása közben, és ott állt lent az utcán, a kocsim mellett. Kiderítette, hol lakom”– meséli elcsukló hangon, és könny szökik a szemébe. Hát ez várható volt, mert Tomi sajnos rendőrként dolgozik. Állítólag ezután Léna lement, és óriási vitába kezdtek. Mi amúgy eddig se csíptük  a pasit, szerintem a kapcsolatuk alatt is számtalanszor hazudott és becsapta a barátnőnket. Léna elárulta, hogy Tomi szó szerint kezdte el idézni a romantikus üzeneteit, amiket az új szerelmének írt az utóbbi időben!! Még hallgatni is hátborzongató, hogy valaki képes feltörni a privát chatedet és kilesni a titkaidat! Mindannyian helyeslünk, hogy valamit tenni kell, de sajnos teljesen tanácstalanok vagyunk. Léna azt mondja, hogy a reggeli utcai jelenet óta nem jelentkezett, és talán most tényleg fel is adja végre a zaklatást. Megbeszéljük, hogy következő alkalommal hivatalos lépéseket is kell tenni az ügyben, és az este további részében próbáljuk néhány Cosmopolitan koktéllal feldobni a hangulatot. Ez pedig szokás szerint sikerül is, de azért Lénán érzem, hogy nem múlt el teljesen az aggodalma – és hiába mosolygok, nekem sem…

Comments are closed.

Blogleírás

Legutóbbi hozzászólások