A srác a cukrászdából

Forrás: Randiblog | 2017 február 13.

Éppen félreállok az utcán az autómmal, hogy elő tudjam keresni a mobilomat a csomagtartóban levő táskámból. Lassan már tíz perce, hogy folyamatosan csörög, szóval biztos fontos lehet, ha valaki ennyire kitartóan próbál elérni szombat reggel. Nagy nehezen előtúrom az edzős táskámból a telefont és visszaülök a sofőrülésre. Veronika, a kolléganőm keresett, négyszer is, sőt még egy SMS is pihen a beérkezett üzeneteim között, a következő szöveggel: „Hívj vissza kérlek, fontos és sürgős.” Gyorsan eleget is teszek a kérésének és Veronika örömmel kapja fel a hívásomat.

levelek-julianak-cosmopolitan

Elmeséli, hogy változtatnom kellene egy anyag szövegén, mivel mégis kell bele egy kis módosítás. A lényeg, hogy melóznom kell, ha hazaértem és újra laptop elé jutok. „Ne haragudj, tudom, hogy szombat van, de nekem is most szóltak és muszáj megcsinálni. Nem hiszem, hogy sokáig tartana, max. 15 perc alatt összedobod” – mondja kérlelő hangon. „Oké, hamarosan otthon vagyok és nekilátok” – sóhajtok fel fáradtan. „Te figyu, ismered azt a szabályt, hogy ha szombat reggel  is dolgozol, akkor vitathatatlanul jár neked egy vaniliafagyis duplacsokis brownie?” –kérdezem pajkosan Veronikától és közben mereven bámulom az utca túl oldalán levő ínycsiklandozónak látszó cukrászdát. Tuti nem véletlen, hogy pont ide kellett leparkolnom! Ez egy jel, mert megérdemlem. Miután ezt Veronika is nevetve elismeri, letesszük a telefont és besietek az üzletbe, ahol már a kirakatban elképesztően finom sütik tündökölnek.

A pultban egy kedves arcú csajszi áll és azonnal érdeklődik, hogy mit szeretnék vásárolni. „Huhh, mennyi minden finomság van itt! Komolyan mondom, ekkora kínálatból nehezebb lesz választani, mintha egy pasi mellett kellene örökre letáborozni!” – kiáltok fel nevetve. Váratlanul egy mély férfi hang szólal meg mögöttem: „Akkor most letudhatnád mindkettőt egy helyen, gyorsan” – hangzik a frappáns válasz és döbbenten pillantok hátra. Egy körszakállas srác áll mögöttem, kicsi copfba kötött hajjal, egészen úgy fest, mintha valami salsa est színpadjáról lépett volna le. Huncutul mosolyog rám és a hatás kedvéért még kacsint is egyet. „Na akkor most mit adhatok?” –kérdezi a pultos lány unottan. „Azt kérem!” – kapom gyorsan vissza  a fejemet és rámutatok egy dupla csokis bűnbeesésre, ami annyira brutálisan ellenállhatatlanul néz ki, hogy szerintem csak véletlen maradhatott ki a tízparancsolat közül. „Még valami? Ha nem, 790 forint lesz. Itt fogyasztod vagy elviszed?”– válaszolja a pultos lány, én pedig gyorsan előkapom a pénztárcámat, de a váratlan lovagom mellettem terem és határozottan eltolja. „Igen, itt fogyasztja a hölgy és kér hozzá egy forró kapucsínót is” – mondja széles vigyorral és már elő is vesz egy kétezrest a tárcájából. „Tejeskávét!”– javítom ki mosolyogva és elpirulva elteszem a pénztárcámat. A következő pillanatban megérkezik a pasi rendelése is és arrébb megyünk egy pici asztalkához.

„Minden lányt meg szoktál itt hívni reggelizni?” – kérdezem kacéran az új hódolómat, aki nevetve rázza a fejét. „Többnyire csak azokat, akiknek ilyen lefegyverzően szép tekintetük van, mint neked” – hangzik a válasz. „Köszönöm, pedig ez a szombat reggeli bamba pofim, ha ez bejön, akkor a péntek estitől egyenesen elájulnál! És köszi a sütit meg a kávét is, bár a főnököm most biztos nagyon utálhat téged. Már otthon kéne lennem, hogy írjak néhány emailt, de helyette itt ragadtam veled” – mesélem vidáman. A következő percekben megtudom, hogy Ádámnak hívják és 24 éves. Pultosként dolgozik egy szórakozóhelyen és állítása szerint olyan hosszú volt az éjszakája, hogy még mindig nem ért haza aludni. „Pedig már 9 óra van!” – kacagok fel döbbenten és ahogy az órámra pillantok,  fel is pattanok a székről, tényleg késésben vagyok. „Indulnom kell, de örülök, hogy megismertelek és köszönöm a reggelit!” – mondom mosolygósan. „Én is örülök, de még boldogabb lennék, ha egyszer megnézhetném azt a péntek esti pofit is!” – érkezik a gyors válasz Ádám szájából, én pedig pár pillanatnyi tétovázás után, lefirkantom a szalvétájára a telefonszámomat és jókedvűen elviharzok a cukrászdából…

Comments are closed.