Az a bizonyos két csík a teszten

Forrás: Randiblog | 2016 december 23.

Éppen a frissen felfedezett diétás sütim receptjét tesztelgetem a konyhában, amikor váratlanul kopogtatást hallok. Arrébb lökdösöm az izgatott  kiskutyámat, és egy konyharuhával a kezemben kinyitom a bejárati ajtót. Timi barátnőm áll ott, halál sápadtan, kétségbeesett arccal. „Beszélnünk kell” – jelenti ki határozottan, én pedig csodálkozva bevezetem a nappaliba. „Történt valami? Rémültnek látszol, megijesztesz, Timi”– kérdezem kíváncsian, és közben behozom a süteményemet. „Diétás brownie, most lett kész, kóstold csak meg”– mondom Timinek, miközben felé nyújtom a tálat és beleharapok egy szeletbe. „Terhes vagyok”– jelenti ki Timi rezzenéstelen arccal, mélyen a szemembe nézve.

katherine-heigl-leslie-mann-knocked-up-cosmopolitan

Még a csokis nasim is kiesik a számból a hirtelen sokktól, fel se bírom fogni, amit mond. Percekig tátott szájjal döbbenten bámulok rá, és többször is elkezdenék egy mondatot, de valahogy egy hang se jön ki a torkomon. Mikor végre megszólalok, azonnal kérdések tömkelege csúszik ki a számon: „Honnan tudod? És mióta? De egyáltalán biztos ez?” Az apukát persze szóba se merem hozni. Egy hét telt el ugyanis azóta, hogy Timi elköltözött az exétől, aki kiábrándító módon megcsalta őt és ha azóta Timi mással randizott volna, arról tudnék. „Kb. két órája tudom, és igen biztos, három tesztet is megcsináltam” – hangzik Timi válasza, aki meglepően nyugodtnak tűnik. „Oké, értem és mindjárt fel is dolgozom, csak adj még 2 percet… És most milyen érzések vannak benned?”– kérdezem félénken, és próbálom felmérni Timi lelki állapotát. Válasz helyett sóhajt egy nagyot és lenéz a földre. „Meg  fogom tartani”– jelenti ki annyira határozottan, hogy talán még jobban meglepődök rajta, mint a terhesség hírén. „Oké, szívem, most biztos sokkos vagy még és sok minden kavarog benned, de hidd el, senki nem várja el tőled, hogy azonnal dönts. És persze el kell mennünk dokihoz is, mert olvastam, hogy ezek a tesztek teljesen megbízhatatlanok. Ha pedig tényleg igaz, akkor majd szépen mindent mérlegelünk és kitaláljuk hogyan lesz a legjobb” –hadarom gyorsan kikerekedett szemekkel, de Timi öntudatosan félbeszakít. „Tényleg megtartom. Eldöntöttem. Abban a pillanatban, amikor megláttam az eredményt. Nem érdekel, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban, és az sem zavar, hogy nem látom tisztán a jövőmet. Bármitől és leginkább bárkitől függetlenül, egészen biztosan érzem, hogy ő lesz az én életem értelme” – néz rám mosolyogva és valami olyan megmagyarázhatatlan kiegyensúlyozottság tükröződik a tekintetében, amitől én is hamar megnyugszom. „De Bálintnak azért elárulod, nem?”–kérdezem félénken. „Persze, neki is el fogom mondani, csak tisztábban kell látnom ahhoz. Egyelőre kizárólag  te tudod, és kérlek, ne is szólj még senkinek róla”– válaszolja higgadtan, és végre beleharap a süteményembe. Én már legalább ötöt megettem belőle, hogy könnyebben feldolgozzam a helyzetet és a hatodikat is begyűröm a számba, amikor felfogom, hogy mekkora titok nehezedik most rám. „Rendben, hallgatok róla, amíg nem adsz rá engedélyt, és bárhogyan is fogsz dönteni végül, én mindenben támogatni foglak. Megyek utánad a kútba is” – mondom elmosolyodva és most először kezdünk el nevetgélni az este folyamán.

„Mennem kell. Holnap beszélünk és köszi mindent”– szólal meg Timi, és a következő percekben már búcsúzunk egymástól az ajtóban.  Miután magamra maradok, ölembe veszem Imit és elgondolkodva állapítom meg, hogy a sütim cseppet sem úgy néz ki, mint a recepten. „És nem is olyan finom” – nyugtatom meg  Imit, aki a legbájosabb tekintetét elővéve  epekedik, hogy szintén letesztelhesse. Hirtelen megjelenik előttem Timi komoly arca, ahogy kijelentette, hogy meg akarja szülni ezt a kisbabát. Vajon mit fog ehhez szólni az expasija? Egyre csak azon csodálkozom, hogyan tud valaki bevállalni egy ekkora döntést, úgy, hogy a körülmények cseppet sem idilliek Timi életében egy babához. Vagy mégis? Attól még, hogy valaki egy szép kertes házban lakik, vagy egy támogató férj van az oldalán egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden tökéletes egy terhességhez. Egyre jobban kezdem érteni Timi gondolkodását. Egy kisbaba egész életre szól. És valószínűleg egy anyukának saját magában kell megérnie arra a pillanatra, amikor képes így elköteleződni. Teljesen mindegy, hogy a világ melyik pontján él, vagy milyen anyagi körülmények között, vagy ki az, aki mellette áll. Hiszen az élet kiszámíthatatlan és a körülmények folyton változhatnak, de ők ketten mindig ott lesznek egymásnak. És azt hiszem, Timi ezt pontosan érti.

Comments are closed.